témák
küldd be

Küldd be Te is saját
tapasztalatodat fotóval
vagy fotó nélkül
küldd be

Tedd fel Te is
kérdésedet!


Fordulj hozzánk
bizalommal!
Amennyiben
tudunk, segítünk!
szakértő válaszol
Kérdés
Sziasztok! Kisfiam nemrég múlt három éves és az öltözködés minden alkalommal óriási szenvedés! Először is állandóan nógatni kell, mert képes akár "el is aludni" közben. Aztán mindig közli, hogy ő azt nem akarja felvenni. Ha nagy nehezen rá is veszem, hogy jó lesz az neki és vegye csak fel, alig lehet segíteni neki, pedig egyedül még nem tud teljesen felöltözni (például a cipőfűzés nem megy, meg persze én szeretném "gondosan" felöltöztetni, nem csak úgy tessék-lássék módra). Nincs ötletetek, mivel tudnám ezt megoldani? Néha már reggel az az első gondolatom, hogy úristen, megint öltözködni kell nemsokára... :( Köszönöm, ha segítetek! Emilia
válasz

 

Kedves Emilia!

Szeretnélek először is megnyugtatni, nem vagy egyedül ezzel a "problémával", bár én nem nevezném így annak ellenére, hogy biztosan sokszor idegörlő egy-egy ilyen szituáció. :) Az első és legfontosabb, amit tanácsolni tudok az az, hogy őrizd meg a nyugalmadat! A gyerekek elképesztő módon megérzik, ha a szeretett felnőtt valamitől tart és ha éppen az önállóságért folytatott harc kellős közepén jár az életkorából adódóan, könnyen fel tudja venni a kesztyűt. Se az öltözködés előtt, se a kellős közepén ne legyél ideges és feszült, próbálj a lehető legnagyobb higgadtsággal és határozottsággal állni a helyzet előtt. A nehéz elkezdést és a lassú kivitelezést segítheted azzal, ha hagysz időt az öltözködésre, ne legyen lehetőség szerint soha kapkodós, sietős. Szólj neki időben, hogy miután befejezte például azt a mesekönyvet, amit éppen nézeget, elérkezik az öltözködés ideje. Ha itt is húzná még az időt, jelöld ki kedvesen, de határozottan az időpontot (persze neki még a tevékenységekhez kötve, hiszen nincs tisztában az idő fogalmával) és onnantól már ne engedj teret az időhúzásnak. Segíteni szokott, ha alternatívát kínálunk a ruhát illetően, azaz válasszátok ki együtt az aznapi ruházatát, két lehetőség közül engedd, hogy ő döntsön! Célszerű csak két lehetőséget kínálni, így érzi, az nem alternatíva, hogy semelyiket nem választja. Ha bizonytalankodik, húzná az időt, menjetek a tükörhöz és tartsátok együtt a kisfiad elé a ruhát, beszéljétek meg nagyfiúsan, melyik lenne a jobb választás (például ennek a színe ma illik a napsütéses időjáráshoz; vagy ez a nadrág ma kényelmesebb lesz, hiszen délután a nagymamával játszóterezés lesz a program; vagy ez a cipő nagyon hasonlít ahhoz, amit ma az apukája is visel a munkahelyén). Ha pedig a cipőfűzéshez érkeztek, adj a kezébe valami felnőttes dolgot (például kérd meg, hogy tartsa meg a táskádat, segítsen ezzel neked és vigyázzon nagyon rá úgy, ahogy a felnőttek), így lefoglalja magát és közben büszke is lesz magára, hogy ilyen felnőttes dolgot rábízol, ez pedig gyorsan el is feledteti vele azt, hogy éppen a cipőjével foglalatoskodsz. ;-)

Kérdés
Tisztelt Cím, 3 éves (és 3 hónapos) kislányom minden leírás szerint hiperaktív. Nem tudom van-e igazi különbség a hiperaktivitás és a figyelemzavar között. A tünetek: -nem tud egy percet sem egy helyben ülni, -alvás közben bejárja az egész ágyat, -sosem fogy el az energiája, állandóan szaladgál, -abszolút képtelen a koncentrációra (állandóan bepisil mert a WC-hez vezető (rövid) úton valami eltereli a figyelmét) -a rendrakás gondolatától is sírva fakad. -evés közben csak játszik az étellel -Kezd egyre agresszívabb is lenni. Ütöget, rugdos és néha még köpdös is. Állandóan üvölt. -gyakori hiszti rohamokat kap, mindegy hol vagyunk lefekszik a földre és üvölt -a kincseit elhagyja, nem tud rájuk vigyázni, -a kezében eltörnek, megrongálódnak a dolgok -teljesen "süket" ha olyan dolgot mondunk neki, ami nincs ínyére. Próbáltunk már sok féle dolgot, hátha elmúlik ez csak a dackorszak velejárója ez az egész. De most már úgy látom ez már túlmutat azon, hogy kicsit eleven a gyerek. Egy percre nem lehet egyedül hagyni mert biztosan történik valami. Nem tudom hova forduljak, honnan kérjek segítséget mert sajnos úgy érzem ehhez kicsit kevés vagyok. Van egy húga és mondhatni már veszélyes rá. Kérem segítsenek. Előre is köszönöm. Zsófi
válasz

 

Kedves Zsófi!

Kislányod minden bizonnyal óvodás már, ezért azt javaslom neked, fordulj az óvodai nevelési tanácsadóhoz (az óvodapedagógusok biztosan segítenek ebben, ha nem tudod, a ti intézményeteknél ki az illetékes), hiszen ő – szükség szerint - különböző felmérések után továbbküldi majd picidet a megfelelő szakemberhez.  

Az utóbbi időben hajlamosak vagyunk könnyedén kijelenteni egy gyermekről, hogy hiperaktív, ez azonban egy rendkívül összetett viselkedési zavar, melynek számtalan tünete van és csak ezeknek a tüneteknek az együttes fennállása esetén diagnosztizálható. Korábban írtunk már ezekről honlapunkon, javaslom, olvasd el, hátha segít megnyugodni (itt találod: www. kisgyermekfejlesztes.hu/cikk_151_a-hiperaktivitas-tunetei).

Tehát ne ess kétségbe, keresd fel a nevelési tanácsadót és bízd gyermekedet az ezzel foglalkozó szakemberekre!

Üdvözlettel: Anita

Kérdés
Sziasztok! Mit tegyek akkor, ha a nagyobbik fiam visszaesett a szobatisztaság terén és újra pelenkát kér? Már elmúlt 3 éves, pedig egy ideig minden rendben volt. Nemrég született meg a kisöccse, tudom, hogy ilyenkor előfordul ez, de meddig számít normálisnak? Van tanácsotok, hogy hogyan vehetném rá arra, hogy ne kérjen pelenkát? Üdv.: Annamari
válasz

Kedves Annamari! Nagyon jól ráéreztél a probléma valószínűsíthető hátterére. Természetesen ettől még biztosan aggódsz és szeretnéd mielőbb visszaállítani a régi rendet, amihez segítségként ajánljuk neked új cikkünket, amit a te kérdésed ihletett és melyet megtalálsz a fejlesztési eljárások között.

kisgyermekfejlesztes.hu © 2012 ICT Európa Compass Kft | Impresszum | Szerzői jogok | Adatvédelem